A kezdetek
Pilinszky János 1921. november 27-én született Budapesten. Apja Pilinszky János, anyja Baitz Veronika. Értelmiségi családban született. Elemi iskoláit Budapesten a Cukor utcai iskolában végezte. 1939-ben érettségizett a budapesti piarista gimnáziumban, jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de az egyetemet nem fejezte be.
Munkássága
Versei 1938-tól jelentek meg különböző folyóiratokban (Ezüstkor, Magyar csillag, Válasz, Vigília). A költő családjával a nyári szüneteket balatonkenesei villájukban töltötte 1931és 1944 között. 1927-ben elveszítette édesapját. 1941-44-ig az Élet segédszerkesztője volt. 1944 őszén katonának hívták be. 1945 februárjában Nyugatra vitték, így került el a németországi Harbach faluba. Ezen a helyen és néhány más koncentrációs táborban betegeskedve, szörnyű körülmények között élte át a háborút. A tábori megrázó élmények együtt éltek vele egészen haláláig. 1946-ban, hazatérése után két évig az Újhold társszerkesztője volt. Verseit a Magyarok és a Válasz közölte, első kötetét, a Trapéz és korlátot a Szent István Társulat adta ki. E kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat. 1954-ben rövid életű házasságot kötött Márkus Annával. 1957-ben megírta híres verses meséjét Aranymadár címmel, november 1-től pedig az Új Ember c. hetilap munkatársa volt. 1959-ben elveszítette édesanyját is.
Díjak
1971-ben József Attila-díjat kapott. 1976-ban versei megjelentek angol nyelven is. 1980-ban házasságot kötött Ingrid Ficheux-vel, akit Párizsban ismert meg. Rengeteget utazott. Bejárta Lengyelországot, Svájcot, Belgiumot, látta Újvidéket, Bécset, Párizst, Londont, Rómát, sőt Amerikába is eljutott.
Költészete
Pilinszky költészetében három korszakot különböztetünk meg: az elsőt az egzisztencializmussal rokon világkép
Jellemzi (Trapéz és korlát), a másodikban a megváltatlan ember tragikuma szólal meg (Harmadnapon, Nagyvárosi ikonok), a harmadikat a megváltott ember üdvözülésének gondolat hatja át (Szálkák, Végkifejlet, Kráter).
Versei
Verseinek egyik első, értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975-ben jóvátehetetlen űrt hagyott a költő lelkében, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. Fontosabb művei : Rekviem, A nap születése, Tér és forma, Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Pilinszky írói és költői munkássága roppant változatos. Írt verseket, prózát, filmnovellát, költői oratóriumot, verses mesét, lírai színműveket, esszét, kisprózát, publicisztikát, interjút. 1980-ban Kossuth-díjat kapott.1981-ben szívroham miatt hunyt el Budapesten. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
