Busójárás az iskolában

Farsanghétfőn, a farsang farkának a közepén a harmadik évfolyamosok felvették a maszkot, majd kereplőkkel, kolompokkal, mindenféle zajkeltő eszközökkel végigjárták az iskolát az épp udvari szünetről visszaérkező, tanórára várakozó diákok nagy meglepetésére, rémületére és örömére.

Mohács…
…kinek-kinek más jut eszébe erről a szóról: töriseknek 1526; föciseknek a Duna által ölelt sziget; bioszosoknak a sziget ökoszisztémája; literátoroknak a Brodarics história; nyelvtanosoknak „több is veszett Mohácsnál” ; rajzosoknak a faragott motívumok; technikásoknak a motívumok faragása…
Akiknek pedig Mohácsról a farsang farka és a busójárás is eszébe jut, azok némiképp konyítanak valamit a néprajzhoz… azok tudják, hogy a mohácsi sokácok – monda szerint törökűző - tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportjai házról-házra járva kifejezték jókívánságait, elvégezték varázslásaikat majd a háziak által részesültek azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
A busók leglényegesebb viselete, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az álarc elkészítésének módjáról, a jellegzetességeiről beszélgettek rajzórán a harmadik évfolyamosok Kohl Gabriella, Román Katalin, Tóthné Szász Veronika kollégáimmal majd ez alapján készítették el saját maszkjukat.
Szerző: Szabó Bea tanítónő

További fotókért és videókért kattintson a képre!