Húshagyókeddi viccpercek a harmadik évfolyamon

Húshagyó, húshagyó… farsangot elhagyó…de továbbra sem hagytuk el a húshagyókeddi viccperceket. Nevetéstől zengett a harmadik évfolyam farsang farkának végén, amikor húshagyókedd egyik óráján a viccmondás kapta a főszerepet. Hiszen a viccelődést nem lehet elég korán kezdeni…

A gyerekek, mint az előző években is, azt a feladatot kapták, hogy készüljenek fel maximum három szalonképes viccel, amit az évfolyam előtt kellett előadniuk. Bárki vállalkozhatott rá, aki kellő bátorságot és humort érzett magában kiállni a többiek elé. Előzetesen elkészítettük a koronákat, megvásároltuk a jutalmakat. A népes évfolyamnak Lilla nénitől termet kértünk.

Mindhárom osztályból szép számmal indultak „vállalkozó vicceskedők”, akiknek sikerült megnevettetni a közönséget. Miután a gyerekek türelmesen meghallgatták egymást, szavazás következett. Előtte megbeszéltük velük a szempontokat: nem számít, hogy barát, vagy barátnő, szimpatikus, vagy nem, hanem az, hogyan adta elő, érthető volt-e, tehát a „teljesítményét” kell figyelni. A gyerekek osztályonként írták fel a nekik legjobban tetsző fiú és lánynevet egy szavazócédulára. A legtöbb szavazatot elérők lettek a vicckirálynők/-királyok, udvarhölgyek, udvari bolondok egy évig. Kellemes meglepetésünkre meglehetősen fegyelmezetten és odafigyelve, a megbeszélt szabályok betartásával szavaztak.

Viccmesélők: Erős Hanga Róza, Istók Boróka, Tóth Csenge, Pákozdi Nóra, Tóth Sándor, Tischler Márton, Kotek Kristóf Koppány, Németh Benedek, Ács Barnabás, Juhász Alíz, Borbély Mira Fruzsina, Sulyok Júlia, Halász Csenge, Ábrahám Noémi, Rádai Benedek, Klesitz Milán, Nagy Bence, Székely Adrienn, Horváth Borbála, Balogh Johanna, Kovács Olivér, Bolford Sándor

Vicckirálynők: Tóth Csenge, Juhász Alíz, Horváth Borbála

Vicckirályok: Tóth Sándor, Rádai Benedek, Kovács Olivér

Udvarhölgyek: Istók Boróka, Halász Csenge, Balogh Johanna

Udvari bolondok: Tischler Márton, Klesitz Milán, Bolford Sándor

 

 Minden résztvevő sípot és matricát kapott, a királyoknak, királynőknek, udvarhölgyeknek és udvari bolondoknak korona is dukált az apróságok mellé. A többiek és a tanító nénik jutalma pedig a közös nevetés, az együttlét öröme, az olvasóké pedig ez a viccgyűjtemény:

 

A kis Lajoska először lát pávát:

-Nézd, anyu! Virágzik a tyúk!

 

-Képzeld, elküldtem az uramat krumpliért és elütötte egy autó.

-Mit fogsz most csinálni?

-Szerintem rizst.

 

40 felett azért kezdődik a nagybetűs ÉLET, mert a kisbetűket már nem látod…

 

-Hogy hívják az átlátszó kutyát?

-Nylon tacskó.

 

-Miért nincs a halnak haja?

-Mert sosem tudná megszárítani…

 

Medvééknél vendégség van.

Medvemama így szól a medvegyerekhez:

-Nem szégyelled magad? Mutatkozz be a vendégeknek!

-Bocs.

 

A tehén bonyolult állat, de én megfejtem.

 

-Hogy tetszik az iskola?-kérdi anyuka a kisfiát az első tanítási nap után.

-Disznóság az egész!- fakad ki a gyerek. – Mi csináljuk meg a feladatokat és mégis a tanító néni kap fizetést!

 

-Mikor sütöd a pizzát? Éhes vagyok!

-Majd ha hazajön apa, megsütjük.

-Jó, de én inkább pizzát ennék!

 

Két görénytulajdonos beszélget:

-És hol alszik a görényed?

-A lábamnál.

-És nem büdös?

-Majd megszokja.

 

A sárkány egy páncélos lovaggal találkozik.

-Micsoda pechem van -sóhajt fel -már megint egy konzerv!

 

- Hogy hívják az indán nyomozót?

-Puhatoll

 

-Hogyan lehet megkülönböztetni a lovat a tehéntől?

-Egymás mellé állítjuk őket, és amelyik a tehén mellett áll, az a ló.

 

-Hova ül a tehén a buszon?

-Legelőre…

 

-A papagájom egész éjszaka az ajtónyikorgást utánozza. Szerinted mit csináljak vele?

-Olajozd meg…

 

-Mi lesz Bettiből, ha kimegy a házból?

-Kitti…

 

-Mit mondanak a szerszámok, amikor játszanak a garázsban?

-Te vagy a fogó!

 

A kiadós nevetés után, a „koronázási ünnepségen” túl elgondolkodtunk, hogy mit is tanulnak egy-egy ilyen alkalommal a gyerekek a kiálláson, az előadói készség gyakorlásán, a tiszta beszéden, a memória fejlesztésén, a megértésen és megértetésen kívül?

Tanulják a demokráciát: meghallgatni, megvárni a másikat, empátiát, egymás elfogadását. Az önkifejezés gyakorlását, szavazással elmondani, felvállalni és merni elmondani a saját véleményüket, úgy, hogy tárgyilagos maradjon, vagy ne hagyja magát rábeszélni a szomszédjának, hogy mit írjon a cetlire… tanulják, hogy a többség döntését el kell fogadni.

Ha kicsiben ezek működnek, akkor később, társadalmi szinten is működni fognak.

A program sikerén felbuzdulva jövőre is tervezzük a folytatást, farsang húshagyója legalább ugyanilyen, de inkább még nagyobb nevetéssel, vidámsággal záruljon, mert a humor nemcsak szórakoztat, hanem tanít, közösséget épít és a nevetés, a vidámság gyógyító…

Kép, szöveg: Szabó Bea, Román Katalin, T. Szász Veronika