Ki látott már Nyúlon medvét február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony napján? Az biztos, hogy aki ezen a napon az iskola-óvoda közötti rengetegben jár, de legalábbis rengeteg gyerek között mászkál… az nem csalódik.
A népi időjárásjóslás szerint: „Gyertyaszentelőkor ha esik a hó fúj a szél, nem tart soká a tél.” Közismertebb megfigyelés a medvéhez kapcsolódik: „Ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy és még negyven napig tart a hideg.” (Tátrai Zs.- Karácsony M. E.: Jeles napok, ünnepi szokások; Planétás Kiadó 1997.)
Megyénk és a Kisalföld szülötte Kormos István. Alig több mint 30000 nyúlugrásnyira, 32 medvelépésnyire tőlünk, Mosonszentmiklóson született író, költő képzelete teremtette Vackort, a híres, loncsos, lompos és bozontos piszén pisze kölyökmackót…aki világot látott és nemcsak az első bében, hanem hosszúfülű barátjának, a nyúlnak az iskolájában, a dimbes-dombos Nyúlon is megfordult, de legalábbis álmában az egyik oldalára ráfordult… (Utalások: Kormos István: Mese vackorról, egy pisze kölyökmackóról című művére)
Ez mind magyarázata annak, hogy miért is kísérik február 2-án különböző méretű, formájú, színű plüssmacik a gyerekeket a mi iskolánkba. Így volt ez 2022-ben, http://www.pilinszky-nyul.eu/macinap-az-iskolaban 2023-ban http://www.pilinszky-nyul.eu/medvenap-az-iskolaban idén is...
Hát így láthatsz Nyúlon medvét… 2024-ben is.
További fotókért kattintson a képre!
Akár medve, akár nem; akár Nyúlon, akár nem; aki medve, aki nem; aki Nyúlon nyuszi, aki nem; aki bújt, aki nem, megyünk, – gondolták az iskolába készülő ovisok és február 2-án, meghívásunkra átcammogtak az iskolába.
Minden egyes alsós barlangban, akarom mondani teremben, sőt a barlaulában valami brummogós, valami mackós, valami mancsos, valami barlangos, „lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackós” bújt meg. A népes első évfolyamos Dodó macikat hívogatták ki a kisfolyosó három barlangjából, közben szolmizálni is megtanultak Veronika és Anikó nénikkel. (Alma együttes Dodó maci: https://www.youtube.com/watch?v=TqA0URh8ScI) A nyakukba egy Veronika néni által készített macis medált kaptak.
- A másodikosoknál Márti nénivel macis mondókákat, énekeket dörmögtek, Márti néni macis kekszét majszolták.
- A harmadik A osztályos barlangban Szandi és Rebeka nénivel tornáztak egyet, Szandi néni szerkesztette kis füzetben pedig maciversgyűjteményt kaptak.
- Timi és Tünde néni a harmadik B-sekkel elvitték az ovisokat medvét vadászni. Amit vadásztak –almából, kiviből, áfonyából készült macifejet – megették.
- Attila bácsi negyedikeseivel felültek Bródy János verselte-zenésítette Micimackó vonatára, kanyarogtak egyet a padok között a teremben Halász Judit énekére. (Halász Judit: Micimackó; Szöveg, zene: Bródy János https://www.youtube.com/watch?v=KDXlRze4cR0
- A negyedik B-sek Betti nénivel mozgásos-macis mondókát játszottak el az ovisoknak és arról verseltek, hogyan töpreng a medve. (Weöres Sándor: A medve töprengése)
- Az ovisok kibújnak az óvodából, bebújnak az elsőbe, a nyolcadikosaink az iskolánkból bújnak ki, majd a középiskolába bújnak be. Magától értetődő volt tehát, hogy a végzősök Joli néni vezetésével a barlangos és macietetős játékot bonyolítják le az ovisokkal. Elhelyezték az őskőkori kartonbarlangot medvemancsnyomokat ragasztottak a barlang elé, növényekkel körbevették. Az ovisoknak a „nagyok” által elmondott szabályok segítségével kellett megközelíteni a barlangot, megetetni a macit.
Aki pedig megnézné képeken is a macinapi eseményeket, az nyissa meg a barlangalériát!
Szöveg: Szabó Bea néni
Képek: Szabó Bea
