Ahogy illett, 2023-ban Luca napja sejtelmes-rejtelmes, ködös volt. Ennek a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó jeles napnak nem is kívánhattunk volna jobb hátteret…
December 13. Szent Luca napja a vakok, szemfájósok, menyasszonyok védőszentje, a név latin eredetű, jelentése: fény. A régi naptár szerint az év legrövidebb napja, innentől lettek hosszabbak a nappalok, Lucát ezért fényhozónak is hívták.
A gyerekeket az életkoruknak megfelelően ismertetjük meg egy-egy jeles nap népszokásaival és dramatizáljuk is néhány elemét. Tavaly, a „nagy” negyedikeseink már önállóan járták végig az iskolát, először kihirdették, hogy mire készülnek, majd nagyszünetben fehér leplekbe öltözve, énekelve, a rigmusokat skandálva jártak teremről teremre.
Az első évfolyam három osztálya közösen készült, (Szász Veronika és Román Katalin kollégáimmal együtt) hogy a magunk meg az iskola többi tanulójának örömére felelevenítsünk a varázslatos nap jellegzetes népszokásaiból, hiedelmeiből.
Technikaórán boszit készítettünk, (az 1.A osztály Mártonkáné Németh Márta kollégámmal) tanultunk hozzá egy Boszorkánydalt, Szabó T. Anna kortárs költőtől. Rajzórán gyertyát színeztünk. Énekórán meghallgattuk a Kolompos együttes meséjét a Luca szék készítéséről és a kotyolásról.
Olvasás órán a néprajzi múzeum archívumából néztünk rövid filmet a kotyolásról.
Szabó T. Anna Lucázás című versében minden benne van, amit egy iskolát épp elkezdő gyermek megtanulhat és a többieknek –a nagyobbaknak is – megtaníthat fényhozó Luca napjáról: munkatilalom, Luca széke és búzája, a fény győzelme a sötétség felett. Így ezt a versikét „kereteztük” a „Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty, galagonya kettő, három száraz körtét várom…” rigmussal, így vittük teremről teremre Luca napját.
Luca napján nincsen munka,
dolgoztatok eleget!
Ne mossatok, ne fonjatok,
ne süssetek kenyeret!
Luca napján kilenc fából
Luca-széket kezdjetek,
bikaszarvú boszorkányok,
mostantól reszkessenek!
Az év legsötétebb napján
egy kis tavasz kell nekünk:
Karácsonyra kizöldülő
Luca-búzát keltetünk!
Hidegen és sötétségen
győz a gyertya, győz a fény –
nincsen ördög, sem boszorkány
az angyalok ünnepén!
Tízórai szünetben Marciék lucapogácsáját kóstolta meg az összes elsős. További fotókért kattintson a képre!
A nagyszünetben vattaágyba Lucabúzát vetettünk, így figyelgettük a téli szünet kezdetéig, ahogy a magok életre kelnek, szárba szökkennek…Zöldjéből jósolhatunk a jövő évi termésre: úgy láttuk, meglesz a 2024-es év lucapogácsájához a liszt, és biztos lesz annyi, hogy újra vethessünk.
Bízzunk és reménykedjünk…
Szöveg, képek: Bea néni
